Tokaj-Hegyalja Magyarország történelmileg leghíresebb borvidéke, az ország
északkeleti részén húzódik, 3-4 km szélességben és 87 km hosszúságban.
A sátoraljaújhelyi, valamint az abaújszántói Sátorhegy és a tokaji Kopasz hegy
közötti háromszögben, ma 28 település közigazgatási határában 4500 ha. szőlőültetvény tartozik a zárt borvidékhez.
A termőterület különlegességét a vulkanikus altalaj (agyag, lösz), a napsütötte
déli lejtők és a Tisza és Bodrog folyó által meghatározott mikroklíma adja.
Ez utóbbiak kedveznek a Botrytis Cinerrea (nemespenész) kialakulásának, majd
az ezt követő aszúsodási folyamatnak.
A borokat a sziklába vájt pincék hatalmas rendszerében érlelik, ahol az állandó
12 C° körüli hőmérséklet, a Cladosporium Cellare (nemes pincepenész) és a magas, 95 % körüli páratartalom ideális a borok érlelésére.
A szőlőművelés gyökerei a honfoglalás előtti korra - a keltákig nyúlnak vissza ezen a tájon.
Az írásos emlékek az 1200-as évektől tesznek említést a tokaji borról ( 1252-ben a turóczi prépostság alapítólevelében), de világhírű útjára csak a XV. század közepétől indult el. Virágkorát 1630-ban éli, amikor is Szepsy Laczkó Máté, Lórántffy Zsuzsanna udvari papja leírja az aszúkészítés máig használt módját.
A borvidék leghíresebb bora az aszú. A meleg nyár, a nedves korai őszi idő, majd
a kellemes, száraz vénasszonyok nyara, az optimális érés feltételének nélkülözhetetlen kellékei. A különleges mikroklíma, az esőzések következében kialakuló páradús levegő, a reggeli harmat és az enyhe szeptemberi szél segítik elő a Botrytis Cinerrea kifejlődését. A nemespenész hatására a szőlő aszúsodni kezd, folyamatosan veszít nedvességtartalmából. Ennek köszönhetően a szemekben lévő aroma és illatanyagok koncentrálódnak és ezek adják az aszúborok utánozhatatlan aromáját, zamatát.
Az aszúbor készítése során a nemespenész által keletkezett aszúszemeket, az évszázados recept alapján száraz alapborral házasítják - 1 gönci hordó (136 liter)
borhoz 3-6 puttonnyi aszúszemet ( 1 puttony kb. 22-25 kg ) adnak.
Az illat és zamatanyagok kifejlődéséhez több éves tölgyfahordós érlelés szükséges.
A tokaji aszú 1703-tól már szinte az egész világon ismert, mivel II. Rákóczi Ferenc fejedelem aszúval ajándékozta meg XIV. Lajos francia királyt, aki a következőkkel aposztrofálta azt:
"VINUM REGUM, REX VINORUM", azaz "A KIRÁLYOK BORA, A BOROK KIRÁLYA"
Ettől az időponttól vált a királyok, cárok, jeles művészek ( Nagy Péter, Katalin cárnő, II. Frigyes, Voltaire, Goethe és Schubert ) kedvelt italává és a diplomácia egyik legsikeresebb eszközévé. Sikerét csak fokozta a XV. századtól kezdődő orvosi körökben elterjedt nézet, miszerint mértékkel való fogyasztása gyógyító, regeneráló hatású, így VINUM TOKAJENSE PASSUM néven felkerült a gyógyszertárak polcaira is.
|
